Jelenlegi hely

Szénhidrát – mennyit fogyasszunk?

Korábban személyi edzőként én is beleestem abba a hibába, hogy egy általam elfogadott és tanult séma alapján meghatározva javasoltam mindenkinek a napi szénhidrát bevitelt. Ma már úgy gondolom az egyéni anyagcseretípusok, a szervezetben zajló egyensúlytalanságokra szabott egyedi irányelvek és számtalan egyéb tényező határozza meg azt ki milyen formában és mennyiségben fogyasszon szénhidrátokat.


Mielőtt belemélyednénk ezeknek a feltételeknek a boncolgatásában, kicsit bővebben a szénhidrátokról: 

A szénhidrátok makrotápanyagok, a szervezet számára energiát biztosítanak (megjegyezném, van olyan egyéni anyagcsere, mely számára az energiát a fehérje és zsír biztosítja). Molekulaszerkezetük alapján vannak az egyszerű cukrok, vagy monoszacharidok, mint a szőlőcukor, vagy a gyümölcscukor.

Kettő vagy néhány egyszerű cukor kapcsolódásával jönnek létre a kettős szénhidrátok, mint a répacukor, tejcukor, malátacukor. Sok egyszerű cukor összekapcsolódásával pedig az összetett cukrok jönnek létre, mint a keményítő, a glikogén és a cellulóz.

Az emberi szervezetben a vércukor mint egyszerű cukor van jelen. Ezeket az egyszerű cukrokat használják fel a sejtek. A vércukor a májban glikogénné alakul és ebben a formában raktározódik. A vérben található cukor sejtek általi felvételét, így a szénhidrát anyagcserét az inzulin nevű hormon irányítja ugyanúgy, mint a zsíranyagcserét. Ez a két folyamat eléggé összefügg egymással és igen nagy szerepe van a túlsúly, vagy a makacs eltűnni nem akaró zsírpárnák kialakulásában.  De ez majd a következő téma lesz.

Visszatérve a szénhidrátokhoz.
 

Számtalan tényező meghatározza azt, hogy a szervezetünknek milyen mennyiségben és minőségben van szüksége szénhidrát bevitelre:

- Genetika – epigenetika: nagyon fontos figyelembe venni azokat a környezeti tényezőket, melyek hatással voltak a szülőkre és azáltal a gyermekekre. Pl.: családi evési szokások, főként szénhidrátokat tekintve. Illetve fontos ismerni fordult-e elő a cukorbetegség valamelyik formája, pajzsmirigybetegség a családban.

- Milyen összetételű az étel az egyéb makrotápanyagok szempontjából (zsírok, fehérjék) és mikor történik a szénhidrátok elfogyasztása egy napon belül.

- Milyen a test hormonális állapota. Pl.: inzulin rezisztencia kialakult-e már, van-e ösztrogén dominancia.

- Milyen a bélrendszer és az immunrendszer állapota. Pl.: egy krónikus vastagbélfekélyben szenvedő ember sokkal jobban kívánja a szénhidrátot

- Milyen állandó gyógyszereket szed az illető. Vannak gyógyszerek, melyek kifejezetten negatívan hatnak a szénhidrát anyagcserére.

- Mennyire fáradt, vagy kialvatlan az illető. A fáradt és kialvatlan ember sokkal jobban kívánja a szénhidrátokat.

- Van-e valamilyen ismert, vagy nem ismert és a háttérben meghúzódó intolerancia, esetleg érzékenység.

- Milyen a végzett fizikai aktivitás mértéke és minősége.

- és nem utolsó sorban a célok között szerepel-e fogyás, ami a zsírpárnák csökkentését célozza meg nem az izomzatét.  
 

Mindezeket áttekintve nincs olyan szénhidrát beviteli javaslat, ami mindenkire érvényes lehet.

A napi 160-180 gr, vagy épp nagyon minimális szénhidrát bevitele valakinél működik, de valakinél kész öngyilkosság, hiszen számos hormonális és egyéb egyensúlytalanság kialakulásához vezet.

Azt gondolom mindenki számára világossá kell tenni, hogy a  szénhidrát fogyasztás meghatározása egy eléggé összetett és komoly feladat! 

Kaczur Beatrix
Személyi edző és funkcionális táplálkozási tanácsadó

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

Hogyan ünnepelhetitek meg a hóemberek világnapját?

A hóemberek világnapját január 18-án ünnepelhetjük, és ez kiváló alkalom arra, hogy kreatívan és vidáman töltsük el a napot. Íme néhány ötlet, hogyan lehet ezt a napot emlékezetessé tenni:
Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

Ünnepeld Te is a hóemberek világnapját!

A hóemberek világnapját január 18-án ünneplik. Azért esett erre a napra a választás, mert a 18-as szám vizuálisan emlékeztet egy hóember formájára: a "1" a kezében lévő seprűre, a "8" pedig a két hógolyóból álló testére.
Ugrás az oldal tetejére