Jelenlegi hely

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő Zürichben végezte el az orvosegyetemet, amikor a 19. század második felében Magyarországon a nők előtt az egyetemek kapui zárva voltak. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy akkoriban a lányok gimnáziumba sem járhattak. Vilmát szülei egy lánynevelő intézetbe iratták, ahol kiválóan tanult, de érettségit nem szerezhetett, ugyanis hazánkban erre 1896-ig a lányoknak nem volt lehetőségük.

Grófkisasszonyként született

Hugonnai Vilma grófi családba született, 1847. szeptember 30-án Nagytétényben, a család ötödik gyermekeként. Édesapja gróf Hugonnai Kálmán, édesanyja Pánczély Riza. Édesanyja tüdőbetegségben szenvedett, emiatt kevés időt töltött gyermekeivel, félve attól, hogy megfertőzi őket.  

A gyerekekhez házitanító járt, Vilma később Pröbsti Mária lánynevelő intézetében tanult Budapesten. Kiváló tanulmányai ellenére sem tehetett érettségi vizsgát, a kor akkori szabályai szerint tanulmányait 16 évesen befejezte. 

Dr. Hugonnai Vilma grófnő (Fotó: Nokert.hu)

Egy sikertelen házasság

Vilma 18 évesen férjhez ment  a nála jóval idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Első közös otthonuk Vasadon volt, ott született meg első gyermekük György, majd ismét két kisfiúnak adott életet, Kálmán és Béla, mindketten csecsemőkorukban meghaltak.

Gyermekét a kor szokásai szerint nevelőnő gondozta. Férje életvitele miatt házasságuk boldogtalan volt. Nem sokkal ezután a magányos, fiatal feleség a könyvek olvasásában talált vígaszt, leginkább tudományos, gyógyászattal kapcsolatos könyveket olvasott. Érdeklődése egyre inkább az orvoslás felé fordult. 

Orvossá válás

A Hon nevű lapban (amit Jókai Mór szerkesztett) olvasott arról, hogy 1864-től Zürichben nők is tanulhatnak egyetemen, így az orvostudori tanulmány elérhetővé vált számára. Férjének engedélyét megkapva, és a családi vagyonból származó ékszereit eladva, jelentkezett az egyetemre.

1872-ben lett orvostanhallgató Zürichben, az ékszerekből származó pénz az utazásra és szerény albérletre volt elég. Az egyetemi évek alatt nagyon szerényen élt, sokat nélkülözött. Húsra nem volt pénze, vegetáriánus táplálkozásra tért át, első tudományos feljegyzéseit a vegetáriánus táplálkozás hatásását a szervezetre, saját testének élettani megfigyelései alapján írta.

Kiváló tanuló volt, orvostanhallgatóként már az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban, Svájcban. Disszertációját a diftériánál alkalmazott gégemetszésről írta. Ovosi diplomáját 1879. február 3-án vehette át Zürichben.

Újra itthon

Hazatérve magánúton leérettségizett, hogy orvosi diplomáját honosítani tudja. A pesti orvostanári kar támogatta kérelmét, ám az akkori vallás- és közoktatási miniszter, Trefort Ágoston a hatályos törvényekre hivatkozva elutasította azt. Ezután elvégezte a Bába tanfolyamot és hivatalosan szülésznőként tevékenykedett. Eközben betegeket is gyógyított, előnyben részesítve a nehéz körülmények között élő nőket, asszonyokat. Első férjével kötött házassága felbomlott.

Évekig kezelte Wartha Vince súlyosan beteg feleségét, akinek halála után egyre többet beszélgettek Wartha Vincével, barátság alakult ki közöttük.

A két tudós egymásba szeretett, 1887. szeptember 9-én összeházasodtak. Férje a műegyetem rektora, kémikus. 1888-ban megszületett lányuk, Vilma. A család Budapesten, a Vámház körúton lakott. 

Boldog házasságban éltek, férje mindenben támogatta. Közéleti szerepeket vállalt, elkötelezetten támogatta a nők középiskolai és egyetemi tanulmányának engedélyezését, kiállt a nők egyenjogúságáért. 

Ferenc József 1895. november 18-án Magyarországon is engedélyezte a nők egyetemi tanulmányait a bölcsész, az orvosi és a gyógyszerészeti karon. Ám Hugonnai Vilma orvosdiplomájának honosítási kérelmét újra megtagadták. Diplomája megszerzése után 18 évvel, 1897. május 14-én fogadták orvosdoktorrá, Magyarország első orvosnőjévé. 

Az orvoslás mellett tanított a Bábaképző Intézetben, cikkeket publikált, fontos volt számára a nők egészségügyi képzése, felvilágosítása. Alapító tagja lett az Országos Nőképző Egyletnek, ahol éveken át tartott előadásokat, többek között betegápolásról, gyermekgondozásról,  gyermekvédelemről.

Egyik visszaemlékezésében ezt mondta:

"Sajnos sok szülő felháborodott és kivette lányát az iskolából, ahol azt tanították, hogy nem a gólya hozza a kisbabát."

1907-ben kiadta magyarul Emma Fischer-Dünckelmann könyvét, A nő mint háziorvost, amely az egészséges életmód, a betegségmegelőzés és a gyógyítás kézikönyve is volt egyben. 

A nő mint háziorvos c. könyv (Fotó: Bookline)

1908-ban betegségben meghalt 20 éves lányuk, Vilma. Majd 1914-ben újabb tragédia érte, meghalt szeretett férje, Wartha Vince is. 

Az I. Világháború kitörésekor, 1914-ben elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, hogy ápolónőket és orvosnőket képezzen ki a sebesültek szakszerű ellátására, amiért egy évvel később, 1915-ben hadi kitüntetésben részesült. 

Élete végéig aktívan dolgozott, 75 évesen, 1922. március 25-én halt meg Budapesten, férjével közös sírja a Fiumei úti temetőben van. 

"2010-ben a Semmelweis Egyetem az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról elnevezett díjat alapított az esélyegyenlőség érdekében.

A kitüntetéssel a női orvosok-kutatók munkásságát ismeri el az egyetem. A díjat évente egyszer pályázati rendszerben egy 45 év alatti orvos-, oktató- vagy kutatónőnek ítélik oda." 

Dr. Hugonnai Vilma díj (Fotó: Semmelweis Egyetem)


Források: Nevpont.hu, Nokert.hu, Wikipédia, Semmelweis Egyetem

M. Andi
- Monorimami -

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

5 tipp, hogy a szülőség mellett magunkra is maradjon időnk

Szülőnek lenni csodálatos és hálás feladat, ami ugyanakkor számos lemondással és kihívással együtt jár: miközben egy másik emberi lény szükségleteiről gondoskodunk, sokszor érezhetjük úgy, hogy nem jut idő saját magunkra. Ne felejtsük el azonban, hogy az énidőre mindenkinek szüksége van, olykor tehát egy kicsit törődjünk saját magunkkal is.
Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

Hogyan segíthetünk a rászorulóknak? - Tippek nem csak az ünnepi időszakra

A rászorulók támogatása nemcsak karácsonykor, hanem egész évben fontos, de az ünnepi időszak különösen jó lehetőséget teremt a segítésre. Hoztam pár ötletet, hogy milyen módokon tehetünk jót:
Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

Hogyan maradjunk energikusak a téli hónapokban? - Tippek a tél okozta fáradtság ellen

A téli hónapokban gyakran tapasztalható fáradtság és energiahiány a hideg időjárás, a rövid nappalok és a kevesebb napfény miatt alakul ki. Az alábbi tippek segíthetnek, hogy energikusabbnak érezd magad ebben az időszakban:
Apák a gyermeknevelésben

Apák a gyermeknevelésben

Hogyan élhetik meg valóban a szülőséget az édesapák?
Ugrás az oldal tetejére