Jelenlegi hely

Jósoljunk magunknak férjet Luca napján!

Szent Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. Igazi férjjóslásra alkalmas nap volt december 13-a, az év leghosszabb estéje. Van pár tippünk, hogyan kell csinálni!

A magyar néphit kétféle Lucát ismer: a jóságost és a boszorkányost. Nem véletlen. Ezen a napon a déli katolikus országokban Szent Lúciára emlékeznek, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. Míg a természeti jelenségeknek különös erőket tulajdonító néphit szerint létezik egy ártó, boszorkányos Luca is.

Szent Lucától a boszorkányig

A szent

A nemesi családból származó fiatal lány, Szent Lucia, a legendák szerint Szicília szigetén, Siracusában élt a Kr.u. a III. - IV. század fordulóján. Egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát.

Domenico di Pace Beccafumi festménye: Szent Lucia (Forrás)

Elhagyott vőlegénye Lucia döntésébe nem tudott belenyugodni, ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél. A fejedelem mindent megkísérelt, hogy Luciát eltántorítsa hitétől: a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítette, de hiába. Ekkor megpróbálta elvitetni a bordélyházba, hogy ártatlanságában megszégyenítse, de Isten segítségével nem sikerült – még ötven igavonó barommal sem – elvonszolni a szüzet. A fejedelem halálra ítélte, olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el! Ám a tűz sem fogott Lucián. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte…

És a boszorkány

A keresztény vallásban tisztelt szent, Lucia mellett élt magyar hazánkban egy ártó, rontó nőalak, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony is.

Eredete valószínűleg az, hogy a Gergely-naptár bevezetése (1582) előtt ez a nap volt az év legrövidebb napja, azaz a leghosszabb éjszakája.

A Lucia – magyarul Luca – név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették.

Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulatnak, a világosság születésének kezdete. Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona.

De naptár ide, papok oda, a legkülönfélébb babonákat tulajdonították Lucának. Például tilos volt a nőknek dolgozni Luca napján! Ha többet szeretnél róla olvasni, korábbi irásunkban részletesebben megtalálod a Luca székét, a dologtiltásokat és babonákat.

Vőlegény kerestetik!

Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. Igazi férjjóslásra alkalmas nap volt december 13-a. Volt ahol a névre, volt ahol a férjhezmenetel idejére voltak kíváncsibbak a lányok.

Gombócban, pogácsában, cédulán…

A névre tudakozódás kedvelt módja az ún. lucacédula. Általánosan ismert eljárás szerint a cédulákra férfineveket írnak, abból minden nap egyet tűzbe vetnek, s ami karácsonyra utoljára marad, az lesz a jövendőbeli neve. A pereszlényi lányok 12 cédulát írtak, és Luca-nap után kezdték tűzbe vetni.

Lucapogácsával is jósoltak a jövendőbelire, úgy, hogy belesütöttek cédulán egy-egy férfinevet. Luca napján sok egyéb házasságjósló eljárás volt az egész magyar nyelvterületen.

Forrás

Gombócot is főztek. A gombócba férfineveket rejtettek cédulára írva, s amelyik a leghamarabb feljött, úgy vélték, hogy abban a gombócban rejtőzik a jövendőbeli neve. Ahol több lány volt a családban, úgy jósoltak, például a Drávaszögben, hogy a saját neveiket tették a gombócba. Amelyiké legelőször jött fel, az megy elsőként férjhez.                                                                                                      

Volt, ahol elég volt Luca napján almába beleharapni és ezt minden nap megismételni. Karácsony böjtjére esett az utolsó falat, ekkor a csutkáját vaktában el kellett hajítani és akit eltalált, olyan nevű mátkát várhattak a fiatalok.

A Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak, s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd az a legény, aki őket elveszi feleségül.

Dél-Alföldön a lányok éjszakára tükröt és fésűt rejtettek a párnájuk alá, hogy megálmodják, ki lesz a férjük.

Luca-napkor azt is ki lehetett deríteni, hogy hány évet kell még várnia egy leánynak a férjhezmenetelre.

A hajadonnak egyszerűen oda kellett mennie a disznóólhoz, és abba egy jó nagyot belerúgni. A néphit szerint ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány.

Lucakor is sokfelé szokás volt, hogy gallyakat vízbe tettek, s ha karácsonyra kizöldült, a leány közeli férjhezmenetelét jósolta.

Zsérén a lányok somgallyat tettek a vízbe, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ezt magukkal vitték az éjféli misére, utána titokban megérintették azt a legényt, akit ily módon is igyekeztek magukhoz kötni.

ADL - Debrecenimami

Forrás: korkep.hu; Wikipedia.hu; Szoboszlai Endre: Magyar népi csillagnevek - Luca napi szokások

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

Könyvajánló kamaszoknak: Holden Rose és a Lapátos fickó

A debreceni Ünnepi Könyvhét valamint új könyvsorozatának első kötetének megjelenése miatt látogatott el Debrecenbe Kovács Attila avagy Holden Rose. Vele beszélgettünk gyerekekről, motívációról, és nem utolsó sorban kamaszoknak szóló 10 pluszos könyvéről, a Lapátos fickóról.
Ti ünneplitek még a pedagógusnapot?

Ugye ti is ünneplitek még a pedagógusnapot?

Idén 70 éve, pontosan 1952 június 7-e óta ünnepeljük Magyarországon június első vasárnapján a Pedagógusnapot. Belépünk az óvoda ajtaján és akár évtizedekig elkísérnek minket, velünk vannak, míg tanulunk. Sőt, sokszor tovább. Köszönjük!
Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Mese csecsemőkortól: napi tizenöt perc felolvasás akár két év előnyt jelenthet?

Tapasztalatok szerint már az anyuka hasában lévő magzatnak is érdemes verseket olvasni. Az itt hallott ritmusokkal, később az adott korosztály számára készült könyvek segítségével akár másfél-két év előnyre is szert tehetnek a gyerekek az iskola első évére kortársaikhoz képest.
Nyáron is tanuljon a gyerek?

Nyáron is tanuljon a gyerek?

Buta kérdés, igaz? Hiszen iskolaidőben sem tanul! Titkos (és aljas de jó szándékkal vezérelt) szülői trükkök, praktikák az észrevétlen nyári tanuláshoz nem csak szülőknek.
Ugrás az oldal tetejére