Jelenlegi hely

Korán jött az influenza

Az elmúlt 5-6 szezonhoz képest sokkal korábban érkezett Európába az influenzavírus – mondta az Országos Epidemiológiai Központ járványügyi osztályának epidemiológus főorvosa az M1-en.

Molnár Zsuzsa beszámolt arról, hogy már a 46. héten, azaz november elején voltak olyan európai országok, ahol megkezdődött a vírus cirkulációja. Magyarországon jellemzően december végén, az ünnepek alatt szokott lenni egy mélypont, majd általában hétről hétre nő a megbetegedések száma. Idén azonban az 52. heti mélypont után az első héten megduplázódott a betegek száma. A legtöbb megbetegedést Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében regisztrálták – közölte a főorvos.

Molnár Zsuzsa szólt arról is, hogy évről évre csökken azok száma, akik beoltatják magukat az influenza ellen, tavaly már csak kevesebb mint 800 ezer ember élt a lehetőséggel. Az idei adatokat most összesítik, január végén tudják megmondani, hányan oltatták be magukat ebben a szezonban – tette hozzá.

A főorvos elmondta, az influenza jellemzően hirtelen kezdődő betegség, ami lázzal, torokfájással, száraz köhögéssel és izomfájdalommal jár, utóbbi az egyik legbiztosabb tünet. Magas láz esetén a legfontosabb az ágynyugalom és a folyadékpótlás, nem érdemes azonnal orvoshoz menni. Ha azonban súlyosbodnak a tünetek és nem csillapodik a láz, akkor feltétlenül keressék fel a háziorvost – tanácsolta Molnár Zsuzsanna.

Kitért arra is, hogy az influenza kaput tud nyitni a különböző bakteriális fertőzéseknek, leggyakoribb szövődményei a melléküreg gyulladás, a középfül gyulladás, illetve a bakteriális tüdőgyulladás. A szövődményeknek leginkább a valamilyen alapbetegségben, például asztmában szenvedők vannak kitéve – fűzte hozzá.

Forrás: MTI, csalad.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.
Ugrás az oldal tetejére