Jelenlegi hely

Iskolába készülünk 2. - Értékelés, bizonyítvány

Ellenőrző, digitális napló, és mindenféle értesítő, bizonyítvány. Remélhetőleg nem a család réme az első félév vége felé. Ha akarjuk, ha nem, a gyerekek munkáját valamilyen módon értékelik az iskolában.

Hogyan értékelnek az iskolában?

Ma már színes a paletta, az iskolák Pedagógiai Programjukban határozzák meg, hogy melyik évfolyamon, milyen értékelési módokat választanak. Alsó tagozaton talán a legkülönfélébb a helyzet. Törvényi lehetőség van arra, hogy a nevelőtestület, döntésének értelmében az első négy évfolyamon végig szöveges értékelést alkalmazzon. Ez azonban csak első osztályban, illetve második osztály első félévében kötelező. Egyes iskolákban csak ebben a kötelező időszakban alkalmazzák a szöveges értékelést. Az alapítványi vagy alternatív iskolákra jellemző leginkább, hogy mind a négy évfolyamon szövegesen értékelnek, vagy akár egyáltalán nem használják a klasszikus értelemben vett érdemjegyeket. 

A félévi bizonyítványban tehát első és második évfolyamon mindenképpen szöveges értékeléssel kell értékelni, a további alsós évfolyamokon (3. és 4. osztályban) pedig választhatóan érdemjeggyel vagy szöveggel. Felsőben viszont csak a már említett alternatív, illetve alapítványi iskolákban jellemző a szöveges értékelés.

A saját tapasztalatom az, hogy a szülők egy része igényli az érdemjegyeket. Az tudják, értik, hiszen ebben szocializálódtak. Szerintem ezzel semmi baj sincs, ugyanakkor a fejlesztő értékelés is előtérbe kell(ene) kerülnie, ez pedig szövegesen történik.

A fejlesztő értékelés során a diák erősségeit hangsúlyozzák, valamint azokat a területeket tárják fel, melyekben fejlődni kell még. Tehát nem csupán egy jegyet kap a gyerek: ez van, amit tudsz, az ennyit ér. A fejlesztő értékelési forma elismeri a tudást, ugyanakkor kijelöli a fejlődés irányát is, azaz a szülőnek nem kell találgatnia otthon, hogy „Jó, jó, hármas, na de mit nem tud?”.  A gyermeknek is segítség, hiszen világos lesz számára, hogy mit kell tennie azért, hogy fejlődjön. 

Úgy gondolom, hogy akkor is alkalmazható ez az értékelési forma, ha osztályzatokat kapnak a gyerekek az iskolában. Egy-egy felmérő végére odaírható például, hogy „nagyon jól megy az írásbeli műveletek megoldása, de a szöveges feladatokat még gyakorolnod kell”. Persze ehhez szükséges az is, hogy a pedagógus alkalmat adjon arra, hogy a diáknak legyen lehetősége fejlődni az egyes területeken. Erre nagyon jó a differenciált rétegmunka, melynek során mindenki a saját készségeihez, képességeihez mérten kapja a feladatot. 

Különösen felső tagozaton sajnos nagyon kevés idő áll rendelkezésére a szaktanároknak a részletesebb szöveges értékelésre, de általában, amikor megbeszélik a gyerekekkel, hogy milyen jegy kerül az értesítőbe, szó esik többről is. A félévkor kapott érdemjegyek mellé – még akkor is, ha nincs leírva – a pedagógusok általában elmondják, hogy mi az, ami jól sikerült ebben a félévben, és mi az, amit a diák tehet azért, hogy javítson (ha szükséges).

Foto: Pixabay

Mit kezdjünk a félévi bizonyítvánnyal?

A félévi bizonyítvány tulajdonképpen egy értesítés, akár jegyet, akár szöveget találunk benne. Tájékoztatás arról, hogy gyermekünk az első félévben miként ügyeskedett az iskolában. 

  • Nézzük végig a jegyeket, olvassuk el a szöveget. Erre számítottunk? Rendben van minden? Szüksége lenne a gyereknek valamilyen segítségre, hogy év végére javítson? 
  • Beszélgessünk róla. Mi sikerült jól, mi az, amin lehetne javítani a következő félévben? A kisebb gyerekkel is meg lehet beszélni, hogy ő mit hogyan értékel: elégedett-e a magával, szerinte miben fejlődhetne, mit kellene tennie ennek érdekében? Mi is mondjuk el gondolatainkat. 
  • Nagyon jó, ha csak dicsérni való van, de ha mégsem, ajánljuk fel segítségünket. De ne csak úgy általában, hanem konkrétan. Például: „Hetente kétszer gyakorolhatnánk együtt a matekot. Még a héten utána nézek, milyen feladatgyűjtemény segíthetne nekünk! Hétvégén kezdjük is el, így év végére ki lehet ezt javítani!”
  • Törekedjünk arra, hogy ilyenkor is fejlesszük gyermekünk valós önértékelését. A reális önértékelés nagyon fontos tulajdonság lesz a későbbiekben, ezért a nagyobb gyerekkel még konkrétabban beszélgethetünk. Tűzzön ki célokat magának, és fogalmazzuk meg együtt, hogy az hogyan lenne elérthető. Persze akár nagykamaszoknak is elkél a segítség, sőt előfordul, hogy az eredményes munka érdekében nem is árt a körmükre nézni. 
  • Szülőként is a fejlesztő értékelés lebegjen a szemünk előtt. Ismerjük el gyermekünk erősségeit, és segítsük át a nehézségeket. Messze még az év vége, sok-sok lehetőség lesz arra, hogy év végéig javítson, vagy megtartsa a gyönyörű eredményt. 

Elvileg nem fog egyetlen szülőt sem váratlanul érni, amit lát a bizonyítványban, hiszen hónapokig követte hogyan alakul gyermeke iskolai pályafutása. Legalábbis remélem…

Budácsik Éva – tanító
Fotó: Pixabay
Forrás: Budapestimami
 
Sorozatunk előző részét ITT, következő részét ITT olvashatod.

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Szeptember az új január - őszi tippek az egészségéért

Sokan mondják, hogy szeptember az új január. A nyári lazulás után sokan motiváltabban érkeznek vissza az edzőtermekbe. Hogy a kezdeti lelkesedés pár hétnél tovább tartson, érdemes szakemberrel konzultálni és konrét célokat meghatározni.
Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Ki mondta, hogy az ősz unalmas legyen?

Az ősz számos lehetőséget kínál, hogy a gyerekek számára izgalmassá és élvezetessé tegyük ezt az évszakot. Összegyűjtöttem néhány ötletet, amelyek segítenek felfedezni az ősz szépségeit és kihasználni az évszak sajátosságait a családi élmények során.
Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Végzetes mondatok a gyereknevelésben!

Vannak olyan végzetes mondatok, amit a szülők később megbánnak. Van pár ismétlődő dolog, amit ha gyakran mondunk gyerekeinknek, akkor azzal akár hosszú távon nehezítjük meg a gyerek és a magunk életét is.- Novák Ferenc pedagógiai viselkedéskutató​ írása.
Miért menjünk el szűrővizsgálatokra, ha nincsen semmi bajunk?

Miért menjünk el szűrővizsgálatokra, ha nincs semmi bajunk?

Azért, hogy ne is legyen! - Dr. Gyöngy Andrea belgyógyász, diabetológus írása
Ugrás az oldal tetejére