Anyukád szerint ragad rád a nyelv?
A világ lakosságának nagyobb része élete során megismerkedik legalább egy idegen nyelvvel. Vannak, akiknek feltűnően jól megy ez, különösen, ha elég korán kezdik - idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Brain and Language című szaklapban megjelent tanulmányt.
A kutatók a montreali McGill Egyetemen kifejlesztett számítógépes program segítségével 66 kétnyelvű és 22 egynyelvű helyi lakos mágneses rezonanciás eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy ugyanúgy fejlődik, ha az ember születésétől fogva egy vagy két nyelvvel ismerkedik meg.
Ám ha később, kisgyermekként kezd új nyelvet tanulni, miután anyanyelvében már jártasságra tett szert, akkor ez a tevékenység módosítja az agyszerkezetet, különösen az alsó homloki agykéregben. Ennek bal oldala megvastagodik, jobb oldala elvékonyodik. Az agykéreg egy többrétegű, idegsejtekből álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában.
Olyan folyamat ez, mint amilyet a kutatók az összetett mozgások, például a zsonglőrködés begyakorlásakor tapasztaltak. A tudósok feltételezik, hogy egyes felnőttek nyelvtanulási nehézségei szintén szerkezeti szinten magyarázhatók.
"Minél későbbi gyermekkorban kezdik tanulni a második nyelvet, annál nagyobbak az alsó homloki agykéregben a változások.
Kutatatásunk strukturálisan bizonyítja, mennyire lényeges gyerekkorban elkezdeni az idegen nyelv tanulását, mert ez fekteti le a későbbi tanulás szerkezeti alapjait
- mondta Denise Klein, az egyetem Neurológiai Intézetének kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
Mikor kezdjük?
A 21. században már nem kérdés, hogy aki szeretné, hogy gyermeke boldoguljon tanulmányai, munkái során, annak nyelvet kell tanulnia. A nagy kérdés inkább az, hogy mikor kezdje el a tanulást.
A nyelv az egyik legbonyolultabb dolog a világon. Az emberrel együtt fejlődött, ahogy nőtt az ember intelligenciája, úgy gazdagodott a nyelv is. Különböző kultúráknál más-más módon alakult ki, és ez a különbség befolyásolja az ember gondolkodását és viselkedését is. Erről szól a Sapir-Whorf hipotézis, vagyis az úgynevezett nyelvi relativizmus elmélet.
Nem véletlen, hogy egyyre többször tapasztaljuk külföldiekkel dolgozó, vagy kint élő rokonok, barátok esetében, hogy gondolkozása, kommunikációja változik. Minden megtanult nyelvvel formálódik a gondolkodásmód is.
Mit tehet a szülő, ha soknyelvű gyereket akar?
Számos eltérő véleményt hallani arról, hogy érdemes-e már egészen kicsi korban nyelveket tanulnia a gyerekeknek. Van, aki hasznosnak tartja, mások bőszen ellenzik.
A kisgyermekekkel úgy beszélünk, hogy gyermekünk értse, amit mondunk neki: lassú, dallamos mondatokkal, érzelemmel teli kedves szavakkal, néha már-már túlzónak tűnő mimikával, erőteljes testbeszéddel. Ez a beszéd az úgynevezett dajkanyelv. Gyermekünk kis szivacsként issza szavainkat. Ez a tulajdonságuk teszi lehetővé, hogy az anyanyelvhez hasonlóan más nyelveket is elsajátítsanak, könnyedebben, mint egy felnőtt.
Nem bűn az, ha segítjük, és korábban kezdi a nyelvtanulást. A babáknak szánt módszerek sokkal kreatívabbak, a színeket, formákat, képeket, a mondókázását és dalokat, a közös éneklést, ritmust és mozgást használva, az életkorának ideális módszerekkel szinte belevésődik a nyelv. A gyerekek pedig játéknak élik meg a foglalkozást, nem kényszernek. Nincs számonkérés, csak sikerélmény.
Zalaimami és ADL - Debrecenimami
Forrás: sciencedaily.com; MTI; Pixabay
